Oldalak

2017. április 29., szombat

Zokniblog

Mert ha nem gasztro, akkor zokni. Főleg, mert a könyökfoltos zoknik is népszerűek voltak... :o)
Nálam a téli zoknik kezdtek kopni, sajnálatomra. Ezek hosszú szárú zoknik, nem is panaszkodhatom, évekig bírták, mire a talpuk foszlásnak indult.


 Ellenben a száruk még kifogástalan állapotban van, tehát megpróbáltam megmenteni őket. Így a kopott sarokrész fölött ívesen végigvarrtam, levágtam a talprészt, aztán elcikkcakkoltam a ráhagyást:


Az eredmény három pár rövid ám vastag zokni, ami itthonra tökéletes lesz, mert melegítőhöz már nem nélkülözhetetlen a térdig érő hossz.


 Az egyik darab láb-próbán. Az elején a varrás nem feltűnő, nem kényelmetlen. Hogy ezen állapotban meddig bírják, még talány, de szerintem azt a rájuk fordított tíz perc varrást tuti megérték.



Közben újabb színes patchwork projekt van folyamatban, azzal...


Folt. köv.

2017. április 26., szerda

Hová szaladnak a hetek?

Előre szólok, nem leszünk gasztroblog még mindig, bármennyire is ezt sugallják majd a képek, a végén szépen befoltosodik ez a bejegyzés is.
Megint két hét telt el a legutóbbi blogolásunk óta, ami nem tükrözi híven a valóságot, miszerint nem csinálnánk semmi érdemlegeset, csak hát a varrások néha elhúzódnak.
Bezzeg a főzés ugye napi szintű, és hát ott azért akadtak mostanság is fényképre érdemes dolgok...
Pestos és pizzás csiga:


Házi gyros fűszerkeverék, ha már anyukám kért, a boltban meg épp nem volt. Interneten talált recept, simán jobb, mint a bolti (bár az íze tökéletesen azt másolja, ha már megkedvelted), és ugye ízfokozómentes. Recept itt


 Aztán volt hosszú hétvége, amikor azért lehetett kint sütögetni, és friss görög salátával enni a tárcsán sült húst ebédre, a kinti asztalnál...


Utána meg lett tél újra, mikor sok sok hó és hideg szél, és fagy próbálta tönkretenni a kertészkedés reményteli eredményeit ( a túlélők túléléséről idővel véleményezhetünk, a virágoknak biztos nem tett jót, a paradicsompalánták azért szerencsére védett helyen növekednek):


 Aztán kevés volt a virsli egy ebédre való virslis lángoshoz, tehát pirítottam hagymát szalonnával, fűszereztem némi zöldfűszerrel és kevertem hozzá pár kanál tejfölt, és máris betöltöttem a maradék tésztát...


Tegnap kenyérfelfújt volt, sütés után frissiben mindig hálás ételfotó téma, amíg össze nem esik. :o)


És mindezen főzések mellett minden nap szakítottam egy kis időt némi anyag turkálásra, és szabásra, így vagy egy hét alatt eljutottam idáig,  holnap kirakózhatok velük:


A kiinduló anyag a margarétás-pöttyös maradék volt, egész picit kopottas, így az újrahasznosítás jegyében válogattam mellé hasonló állapotú mindenféléket. Van itt kötény, terítő, ágynemű, szoknya levágott alja, mind mind picit kopott, de egészséges állapotban. Megpróbálok foltolni valamit belőlük, hogy fakuló bájuk még egyszer megcsillanhasson. A fenti képen a vaku erőst javítja a kinézetüket, a lenti, vaku nélkülinél viszont sokkal jobb karban vannak...


Végezetül a mai ebéd: töltött karalábé, csak befalok egy adagot, és már indulhatok is megint melóba, tehát a foltos kirakózás marad holnapra.



Folt. köv.

2017. április 12., szerda

Jelzőkben telhetetlen

Újrahasznosított: a bélés egy turkált ágynemű, a zsebei az eredeti köpeny (otthonka?) mentett darabjai, a piros anyag minden darabja amúgyis maradék, Zsuzsi varrt belőle Csillának fűzőt.


 Belül is szép, sőt cuki: miután minden varrás kész volt, kifordítás előtt is lefotóztam, mert így is megállná a helyét kistáskaként, csak ne látszanának a varrások...


 Talpraesett: nagyon kevés merevítéssel (bevasalós közbélés a bélésen) is megáll a saját lábán.


 Cipzáros: a záródást egy piros cipzár szavatolja.


 A külsőnél aztán tobzódhatunk, piros pöttyös, virágos...


 ... csipkés, fűzős...


 ... kisméretű, futkozós:



De még mindig maradtak darabok a virágosból, amikhez máris ötletelek, hogy hasonló (kicsit sápadt) társakkal mivé válhatnának...


Folt. köv.