Oldalak

2014. május 31., szombat

Buborékok

Volt egy édes kis szoknya, amit a turkálóban vettem, a folklóros mintája miatt. Igaziból úgy is jó volt, ahogy volt, de akkor mit kezdjek vele, tehát szépen levágtam a gumis derekát, és kivasalgattam a rengeteg anyagot, ami benne volt. Elég lett volna az ikreknek egy-egy kevésbé bő szoknyácskára, de mást gondoltam. A karácsonyi bő gatyák után kipróbáltam a Pinterest-en most olyan gyakori, gyerekeknek való, buborék-forma rövidnadrágot:

helyes kis szoknya vagy, de a gonosz zseninek beléd kell vágnia


De igen, ez gyerekméret! És milyen pontosan illesztettem az eleje közepén a mintát!
 Három darab gumi, némi fűzködés, és levarrás után:
Itt pedig már buborékosítva
Mivel ebből csak egy jött ki, ez megy a Meskára, az ikrek közelgő születésnapjára pedig újabb anyagok után néztem. Először is, itt van az, amiből Kriszti a lámpabúra szoknyácskákat varrta. Gyorsan kimostam az én részemet, majd türelmemet edzve felteregettem a szárítóra:
van miből dolgozni, nemde?


imádom a színeit, és a mintáját
Ezen kívül találtam még egy anyagot, ami pont passzol, a színe nem kényes, a mintája kis léptékű, és így ránézésre kb. pont két buborékgatyóra való van belőle.
Tehát szabásra fel!

Folt. köv.


2014. május 27., kedd

Dravecz-Matula Zsuzsanna titkos élete

Még nem sokan tudják rólam, de több, mint fél éve táncolni járok. Pontosabban törzsi fúziós hastáncra, Virág Judithoz. Nagyon klassz, mint testmozgás, és újabb remek csajokat ismertem meg. Most pedig már fel is léptünk. Múlt szombaton, egy törzsi est keretében. Ehhez készült az első fellépőruhánk. Nem, nem én varrtam. Illetve, egy részét igen. A szuperszexi szoknya egyik táncos csaj, a minden csoportot türelmesen ellátó Yvi műve, a fejdísz és az öv standard változata pedig a több területen is tehetséges tanárnőnk keze munkáját dicséri.

Persze nem én lennék én, ha nem adnám hozzá a magam kreativitását is. A fejdíszhez nem nyúltam, nincs igazán mit hozzátenni, de az öv szélét végighímeztem, hogy karakteresebb legyen.
előtte
utána
Aztán még mindig hiányzott rá valami (lehet, hogy mindig lesz még mit hozzátenni?), így a következő beszerző körben vásároltam még pár nyakláncot:

és tádámm:


A melltartó bevonását fakultatívan ránk bízta Judit, én persze bevállaltam. Egy melltartó, némi maradék anyag a szoknyákéból, kis türelem, idő, aztán két bokalánc, szegő a nyakpánthoz, és még egy többsoros  lánc nyakbavaló, plusz pár szép gomb...
Szerintem még ez is fog tovább fejlődni... :D
A fellépés meg szuperül sikerült!
Hajni, én, Julcsi, avagy a csapatunk egynegyede
Na, most jöhet pár ennél hétköznapibb varrnivaló...
Folt. köv.




2014. május 19., hétfő

A kicsi meg a pici

Még mindig szoknyák a királylányos maradékokból, ezúttal Zsuzsi keresztlányának, és Eszti keresztlányom húgának, akik mindketten - mint látható - kicsik és vékonykák...


Még egy hasonló méret jön ki a maradékok maradékaiból, ahhoz zöld mintás társanyagot túrtam elő, csak kicsit várnia kell, mert egy sürgősebb rendelés a soros a héten.

Na de a konyhában bezzeg nem kicsi és nem pici kaja készült, hanem igencsak méretes. :o)
A Facebook nemrég teli volt a kombe nevű étellel, ami egy töltött kenyérféleség, de a kenyeret is magunk készítjük hozzá. Mármint a tésztát, aztán hajtogatjuk, töltögetjük, bevagdaljuk, megsütjük...
Az enyém ilyen lett (ahol kidőlt, ott kicsit túl mélyen vágtam):





Ilyen szép magas lett:




Felvágva meg ilyen guszta:




Igazán remek ebéd, csak egy kelt tészta kell hozzá, meg bármi, amivel tölteni szeretnéd, és jóval egyszerűbb, mint kis táskákat tölteni (amit én terveztem, de erre a megoldásra újraterveztem...)!

Jöhet némi narancssárga szabás, különleges párnahuzat készül. Azzal...


Folt. köv.

2014. május 18., vasárnap

Egeres ruha

Már néhány hete elkészült az első, felnőtteknek szóló, mókás ruhám, egy csinos, nyári ruha, vidám, egeres ágyneműből szabva. Azt hiszem, a képek itt többet mondanak minden szónál. Mivel Matildnak kicsi, csak találnom kellett valami más fotózási módot, végül a farmerrel felújított takarón fotóztam, székre állva. :o)



Már kapható a Meskán, és további kajlaságok várhatóak, de most épp máson dolgozom, hamarosan azt is mutatom...

Folt. köv.

2014. május 13., kedd

Vasárnap meg...

Vasárnap meg elvittem a gyereket, hogy az apjától kapott zsebpénzét a varrókészlete megalapozására költse. Hát nem édes? Vettünk is neki centit, gombos-, biztos-, meg varrótűket, és háromféle cérnát (valahol el kell kezdeni).
Aztán turkálóztunk, ő két klassz nyári felsőt kapott, én egy szatyor felszabni valót.
Utána meg,  miközben  én egy szabásmintát keresgéltem, ő is belenézegetett az előszedett Burdákba, és ki is választott magának egy szabásmintát, egy lezser felsőét.  Ahogy megmutatta, beugrott, hogy ez nekem is kell, így aztán nekiálltunk szerkeszteni, mert a Burdában pont 36-ostól 44-esig volt benne a szabásminta, de Vivi a legújabb mérések szerint 34-es, én meg 46-os vagyok. De azért  megoldottuk.
Én ebből a csinos, rózsás párnahuzatból fogom varrni az enyémet:
... éppen kijön, talán az alja picit rövidebb lesz...
Vivi meg ezt a turkált pólóanyagot választotta (így tehát valószínűleg én fogom megvarrni, mert nem biztos, hogy ez a megfelelő kezdő projekt, és nekem is az első pólóanyagból szabásmintával készített darabom lesz):
Este még nekiálltam a hastáncos fellépő övemet kihímezni. A tanárnőnk egész pofásakat  készített mindegyikünknek, de nekem persze muszáj még tovább formálnom. Először is, a széleit akarom hangsúlyozni, így beszereztem hozzá illő fémszálas cérnát:
A világosabbal befedtem az öv csatja alatt a beborításból kimaradt bordó hevedert, aztán a sötéttel elkezdtem a szélét kihímezni. Persze a sima pelenkaöltés nekem nem elég, sem a sűrű körbehurkolás, nekem eszembe kellett jusson a fűrészfogas szegély... Bár a fémszálas cérna már önmagában is kínszenvedés, ez párosul a fémszálas alapanyaggal, és a béna öltéshosszaimmal, így a fűrész elég kezdetleges, de tegnap egy háromórás film alatt az öv egyik szélének harmadán végigértem, és nekem azért tetszik (nem beszélve arról, hogy fellépés alatt senki sem fogja ilyen közelről látni):
Közben azért ne felejtsem el bemutatni varrósarkom új lakóját és egyben új segédemet, Matildot se (igaziból Matild 2, mert Krisztivel egymást szoktuk Matildnak hívni, mikor mint veszprémi és pesti gyáregység, a varrnivalókról értekezünk):
Bizony, első lépés a felnőtt ruhák fotózása felé! :D A következő is látszik a képen, kell egy normális fotósarok, már agyalok a megoldáson.


Folt. köv.





2014. május 12., hétfő

A szoknya, amire még a felhő is rácsodálkozott

Még egy ruhadarab készült a királylányos és kockás maradékokból, nevezetesen egy nyolc részből szabott szoknya. A rózsaszín anyagot már csak hosszában lehet szabni, így abból egyenes csíkok kerültek az összeállításba, de hogy némi pörgős jellege is legyen, a kockásból lefelé szélesedő trapézokat vágtam. Így néz ki még varrás előtt kiterítve:


Aztán leültem egy percre a számítógéphez (valószínűleg Zsuzsival skype-olni), és ezt vettem észre, mikor felnéztem az ablakra:


A szomszéd ház mellett balra kell nézni, hogy egy óriás habcukor emberkére (Szellemirtók) hajazó felhő csodálkozik befelé.
Nem ijedtem meg tőle, inkább befejeztem hamar a szoknyát egy kockás, duplasoros gumis derékrésszel, hogy másnap átadhassam elsőáldozó keresztlányomnak, aki szerint "de széééép!". :o)


A jutalom a nap végén pedig egy tortaformában készült rumos "hold" (mondjuk, hogy telihold...), mert a vasárnapi, családi ebédhez sütött egy tepsinyi mennyiség mindig kevés. Hát előre hoztuk a "maradék" elfogyasztását...


Mivel közben rendelés is érkezett, és még mindig van pár királylányom, és hintóm, és tiarám, no meg kockáim...


Folt. köv.



2014. május 10., szombat

Vannak egyszerű fazonok

Mint ez a szoknya, ugye...

természetes szobai fényben

villanyfénynél
rásütő napfényben




Kár, hogy nem látszik rendesen a színe, egy hajszálnyit kevésbé vakító sárga, mint a képeken. Ennek a darabnak még nincs gazdája, megvehető a Meskán.

Itt meg...
Folt. köv.

Jön a nyár

Ezt már a Kriszti által gyártott rövidnadrágokból is láthattátok, hát itt volt az ideje, hogy én is átálljak az új szezonra.
A felhalmozott anyagaimat nézegetve kezembe került egy vidám, sárga-kék, tarka-barka, patchwork mintás anyagdarab, amit a turkálóból eleve nyári gyerekszoknyáknak hoztam el, látva, hogy elég lesz az ikrekre. Most ugyan úgy húztam elő, hogy egy rövidnadrág szabásminta várta előkészítve, miután Kriszti mondta, hogy az esztergári lányok nadrágot rendeltek. Sajnos azonban két rövidnadrágot nem tudtam volna kisakkozni belőle, ezért mégis szoknyák lettek, Kriszti megnyugtatott, hogy azért azt is hordanak ám még a fruskák.
Sajnos azt a képet, amin leginkább látszik, hogy milyen kis csővé volt varrva eredetileg az anyag, ügyesen letöröltem, így kénytelenek lesztek elhinni nekem, hogy az volt, nem is tudom, mi lehetett, esetleg még a két végén kötővel összefogott hengerpárna huzatra tudok gondolni...
Mindegy is, miután szétbontottam, egyszerűen elfeleztem, és két húzott szoknyácskát varrtam belőle. Még csak nem is igaziból húzott, mindössze gumis derekú. A hosszában nem voltam biztos, hogy elég lesz, nyúlanak ezek a lányok, mint a spárga. Ezért aztán nekiálltam passzdarabot keresni, és kettőt  is találtam, ami jól illett hozzá, de mégis kicsit elütött tőle, egy átkötős szoknyát, sárga alapon kis kék virágokkal, és egy kék kockás inget. 



Azt rögtön eldöntöttem, hogy a virágosból lesz a szoknyák aljára  dupla pánt, és aztán megszavaztuk Krisztivel a tetejükre a kockás gumiházat... de aztán a pánt felvarrása után már nem  tűnt szükségesnek felül is toldani őket,


így a kék kockás megmarad a maradék virágos  panel kiegészítésére.
A szoknyák meg ilyenek lettek, egyformák is, meg nem is, mint az ikrek:
Néha azért  csomózgatok is, íme a 33-aska, és a Férj szülinapi magyarosa:
 
Varrtam mást is, valami nagyobbat, de azt még ki kell találnom, hogy hogyan fotózzam...ez van, a felnőttruhák nem férnek  el a varróasztalon, meg  nem is mutatnak kifektetve. Még tavalyról is van, ami fotózásra vár.
Na,  majd valahogy megoldom, 
Folt. köv.



2014. május 4., vasárnap

32

Mivel kissé elvesztettem a fonalat (!) a számolásban, kiteregettem egy sorba az elkészült karkötőket, és így számolom, hogy 32 kész (illetve, a lila szegélyes, sárga-kék régebbi, de most hozzájuk csapódott) a tervezett 52-ből. Jól állunk, jól állunk. :o)

Móni, képzeld, közben meg még varrok is! :op

Majd azzal...

Folt. köv.

2014. május 2., péntek

Véletlenül névnapi

Hogy hogyan lehet véletlenül névnapi egy ajándék? Nem bonyolult! 
Mikor Zsuzsi átpasszolta nekem a takaró maradékait, egyből láttam, hogy ha elpakolom, mindig csak kallódni fog, mert lássuk be, kicsit kopott ez a királylányos anyag. Meg a kockás is. Tehát semmi eladásra való nem varrható belőle.
Viszont volt annyi, hogy az ikreknek összedobjak egy-egy rövidnadrágot, és szerencsére, mire csúnyára kopna, kinövik. :o)
Az, hogy ez épp a két csaj névnapja közé esett, lehet, hogy tudatalatti erők munkájának eredménye, a lényeg, hogy a táblacsoki mellé ezt is megkapják, és dupla lesz a haszon: a maradék anyag nem hentereg, a lányok meg remélem örülnek majd (bár mindig szoktak, ezek ilyen rendes, lelkesedős gyerekek).
Tehát szabásra fel!
Nálam ritkán fordulnak elő szabásminták, ezek a 140-es nadrághoz valók is csak Krisztike egyik szülinapja miatt lelhetők fel.





Mivel az ikrek éppen beleférnek a méretbe, az anyag viszont vászon - tehát nem nyúlik - a biztonság kedvéért szabtam két-két kockás pántot bővítésnek:




Ilyenformán a derékbőség kényelmesre nőtt, és az összkép tarkult egy kicsit:




Mint látható, a maradék anyagon a szabásminták sakkozásánál nem sok királylányt sikerült a nadrágokra szabni, tehát kaptak oldalzsebet kiemelten királylánnyal, mert kis darabokon még volt ilyen mintaegységem pluszban:




Végül a két kész nadrág:




Mert kopott, vagy nem kopott, ennek a királylánynak ki tudott volna ellenállni a turkálóban, az én helyemben???




Vannak még foltok az anyagból, és bőven van még keresztlányom, tehát meglátom mit tehetek némi kiegészítő anyaggal, kisméretű szoknyák ügyében...


Folt. köv.