Oldalak

2014. február 28., péntek

Növekedés

Miután az első ujjkötés-védőhuzat egy napot szolgálatban volt, igazolódott a feltevés, hogy kicsit rövid lesz. Íme a bizonyíték:


 Tehát a másodikat lejjebb húztam oldalt, kapott plusz gombot, és hosszabb gumit, hogy mindenhol rögzíthető legyen:


 Máris sokkal jobb, főleg, hogy átkötözés után sem kapott kisebb bucikötést a delikvens:


 De valamivel érdekesebb, és színesebb dolgok is növekedtek kicsit, nevezetesen a tányéralátét blokkok, mostantól máris 28 folt/darab méretben várják a további alakulást:


Ez utóbbi projektnek most már lassan közeledik a határideje, tehát valószínűleg ezzel...


Folt. köv.

2014. február 26., szerda

4,5

Valami csak halad, ha a varrás nem is...

Folt. köv.

2014. február 24., hétfő

2, 3, fél 4...

Alakulnak a karkötők. Befejeztem a másodikat (türkizes tarka), a harmadikat (kék pici sárgával és fehérrel), és már félig kész a negyedik is a tervezett 52 karkötőből.
 -- Szolgálati közlemény, Novákék lánya, jó lenne, ha némi információval látnád el az erre éhes olvasó közönségünket ezügyben! Köszönjük!:o) --



Mivel kaptam néhány filmet, további szép haladás várható. Persze, varrnom is kéne...

Folt. köv.


2014. február 23., vasárnap

Vicces, pedig nem az

Először is elkészült a második táncolós szoknya is, a színe ehhez a képhez áll közelebb:


Ilyen szép esése van, gumis derekával valahogy így áll Esztin (no.4. keresztlány) :


Az alját sűrű cikkcakk szegtem, ettől kicsit merev lett, és jobban pörög. :o)


Mivel Móni múltkor hiányolta a kaja képeket, az is jön pár. Elsőnek a hagymás-szalonnás-sajtos pite:


Másodszor vaníliás-tejszínes krémmel töltött mini kürtős kalács, ezt a legnagyobb keresztlányom (no.1.) sütötte, mert megtudta, hogy elugrom hozzájuk. Ilyen kis édes, ha tudja, hogy megyek, összedob egy sütit!!!


 Ezt a skót krémest én sütöttem, de Brigitől (no.1.) kaptam a receptet, amit Kata (no.5.) másolt le nekem:
 

Most pedig a címszereplő következik. Hogy minő furmányokat kell megvarrni az ember lányának...
Párom kicsit elfűrészelte az ujját (nem komoly, csak iszonyú bucibabára kötözték), viszont a kötés koszolódik, és víz sem érheti, tehát védőhuzat kell rá.
A szabásminta elkészítése: körberajzoljuk a delikvens ujját (belső vonal), körbemérjük a kötés kerületét, és ehhez bővítjük a rajzot (külső vonal), majd rátesszük az ujjunkat, és kikacagjuk a kötözöttet, hogy mekkora ducibuci ujja lett:


Aztán szabunk orkánt duplán, flanelt szimplán, kiókumláljuk a gombos-gumiszalagos rögzítést, és negyedóra alatt eszkábálunk egy prototípust:


Amiről próba alapján megállapítjuk, hogy rövid, és nekilátunk szabni az újat.



Utána remélhetőleg kevésbé szokatlan varrásokkal...


Folt. köv.





Kötés kevésbé gyakorlottan

Avagy Vivi kötni tanul a karácsonyra kapott könyvéből... Egyelőre csak maradék fonalból, kis próbadarabokat, ami nem is baj, mert még bizony potyognak a szemek. Nincs túl nagy mázlija velem, én ugyan megtanultam kötni anyukámtól, de az olyan extrák, mint leesett szemek visszavarázsolása, bőven meghaladják a tudásomat. Azért, amikor V megunta péntek estére a kötést, kicsit próbálkoztam, hogy mire emlékszem, és tudjátok mit, a lustakötés még megy! Tévénézés közben kötöttem egy kisebb darabot, csak úgy mutatóba, de V kitalálta, hogy akkor már kössek légyszi a párduckájának  egy sapkára valót. Így tovább kötöttem a csíkot, míg elég hosszú nem lett Párducka fejkörméretére, aztán a csík két végét összehorgoltam, egyik szélét meg behúztam, kapott két kötőt, és tádámm:

Nos, kisebb házi divattervezőnk szerint még egy pompomra is szükség volt (így egyből azt is megtanult készíteni):


Sokra viszi még ez a gyerek, akárki meglássa! (ja, és a kötött pulcsi is jó lett neki, mintha csak méret után kötötte volna anyukánk, ráadásul tetszik is neki) :o)

Folt. köv.


2014. február 19., szerda

Azanyja

Mármint, a mienk. Ugyanis ő bökdöste az óriásgombolyagból ezt a csoda-csipke pulcsit. Ha jó rá, és tinédzsersége ellenére elfogadja a barackos színt, akkor Vivié lesz, ha nem, akkor majd új gazdát keres a Meskán.
Addig meg csak mutiba, nektek. Nem és nem lesz színhelyes a fotó, én már feladtam. Nem vagyok hajlandó fotós tanfolyamra menni, nincs kedvem ezzel vacakolni. :o( Kérek egy olyan szupergépet, ami automata beállításon mindent csodásra fotóz! :o)



Na, most, hogy ezt félretehetem a varrós asztalról, megint belevetem (inkább csak lökdösöm, tuszkolom) magam a maradék szoknya átalakításokba...


Folt. köv.

2014. február 18., kedd

Kontraszt

Mivel a rockizós szoknya kis-nagylánynak lesz, nem hagyhattam csupa feketén, még ha az a fekete fehérrel is van pöttyözve, tehát durván rózsaszín kiegészítést szavaztunk meg mellé (mily szerencse, hogy ilyenek is akadnak a dobozokban...)


A dereka passzé-szerűen szűkebben van szabva, de azért kapott egy keskeny gumit is, az alján szélesebb, fodorjelleggel alátűzve felvarrt a szegés:



Jó esésű, hurkolt pamutanyagból van, szépen pörög majd tánc közben. :o) /igen, kipróbáltam, hihihi/



 Az alján a fodor több, mint két méter hosszú, és ez a kép nagyjából színhelyes , a tegnapi szürkeség ellenére is:


Máris szabom a bordó alapon fehér pöttyös társát is, azzal...


Folt. köv.


2014. február 17., hétfő

Egy kis ez, egy kis az

Avagy táppénzen levő férj mellett kevés az ember szabadideje.

De azért például befejeztem az első karkötőt Marisnak. Egyelőre az a tervem, hogy minden héten készítek egyet, persze a decemberieket majd előre, így 52 szép kartyüvel szaporítom a jótékonysági karácsonyi vásár pultját. Azért lehet, hogy több is lesz, de ennyi a célkitűzés.

Íme, az első kész (utoljára elkezdett), és a második, jól alakuló darab:

Közelebbről:


Elhoztam Krisztitől a farmertakaróm pótfedlapját, már rápróbáltam a helyére (a szélein be lesz hajtva, úgy felvarrva a harmadik kereten belülre, aztán néhány vonalon hozzá is steppelem az eredetihez):

 Meg még új segítségek is csatlakoztak a varrószobához:



de tényleg, hogy élhettünk eddig rajzszög-kacsák nélkül? :D
 Folt. köv.


2014. február 13., csütörtök

Megyeget

a varrás, minden nap valamelyik projekten egy kicsinykét...
A tányéralátétek újabb keretet kaptak. Múltkor megfeledkeztem a számolásról, most tehát blokkonként 24 foltnál tartunk, összesen 144:


A farmertáska épp kiállt egy körre, helyette jött az egyik kis szoknya. Vagyis az egyik nadrágból máris kiszabtam egy félkör szoknyához szükséges nyolc körcikket:


Kajafotó ma nincs. ;o)


Folt. köv. 

2014. február 10., hétfő

Ide kap, oda kap

Mivel szerencsére semelyik varrnivalóm se határidős, ellenben varrásra való időm kevés van, úgy varrogatok néhány lépésnyit mindegyiken  sorban, ahogy épp kedvem tartja.
Ma először is a hat tányéralátét kapott egy új fordulót, vagyis egy sötét rózsaszín egyen-keretet:


Aztán belefogtam egy szülinapi ajándék előkészületeibe. Eszti keresztlányom táncolni jár, és még szoknyamániás is. Első infóm szerint rumbázni tanulnak, ezért a google-képek segítségével rá is kerestem a rumba szoknyára, mint olyanra. Már tervezgettem, hogy miből szabhatnék íves fodrokat, kiderült, hogy mégse rumba, hanem rock'n'roll van a táncrendben. Ez azért némileg jó hír, tányérszoknyát, jó pörgőset már fejből tudok varrni, és még nekivaló szabásmintám is van. Az igazi persze a pöttyös, ezért előszedtem két felnőttméretű pöttyös nadrágot (igen, ezzel pont eddig jutottam, de azért halad...) :


Aki pedig nem tudja, holnap mit főzzön, íme egy palacsinta de lux variáció. Vastagabb palacsintákat sütünk, megtöltjük cukros darált dióval, harmadokba vágva jénaiba állítjuk, és leöntjük egy adag frissen főzött vaníliapudinggal. (néha sütök rajt egy keveset még, néha nem, mindenhogy jó) (igazából kakaóval is finom)


Utánanézek mire van még időm...


Folt. köv.

2014. február 9., vasárnap

Szivárvány

Végre haladok az átalakítandó ruhákkal, a rejtett cipzárhoz való varrógéptalp beszerzése újraindította az elakadt folyamatot. :o)
Ma azonban nem volt kedvem varrni, így inkább a hímzőfonalaimat szedtem elő, és játszottam egy kicsit.

Csomózott  karkötők lesznek, előre dolgozok a Maris-féle jótékonysági karácsonyi vásárra. :o) Most előkészítek többet, és amikor csak filmet nézni lesz kedvem, csak előveszem, és csomózgatom őket.

Folt. köv.

2014. február 7., péntek

Szinte hasztalan

a délelőtt, mikor  a takarítás-bevásárlás után hamar lehuppanik az ember lánya a varrógép elé, és öt perc varrás után ötven percig bontja a varrást, mert már megint nem számolt az elasztikus farmer egyirányba rugalmas természetével.
Pedig azt hittem, hamar haladok valamit a táskával, ha már előtte összedobtam a két pántját:


De ezenközben a konyhában sikertörténet íródott: újfajta kenyérfelfújtat kísérleteztem ki, mondhatom, roppant eredményesen!
Mivel holnap diós-vaníliapudingos palacsintacsodát tervezek, de maradék kenyér volt itthon, és felfújtam volna, változtatnom kellett az egyébként használt receptemen, hogy ne mindennap ugyanaz az ízvilág jellemezze az ebédet. Így ezúttal a tojásos-tejszínes keverékbe jó adag fahéj került némi cukorral. Az ebbe tunkolt kenyérszeletek közé ízesítésnek krém-tehéntúró került erős vaníliás és gyenge citromos felhanggal. A kép magáért beszél:


Holnap végre nekem is szabad szombatom lesz, tehát...


Folt. köv.

2014. február 5., szerda

Számoljunk csak!

Hogy hány foltból is áll egy tányéralátét?
Még néhány bejegyzés, és pontosan kiderül!
A középső foltos blokkokhoz, hat darab alátétnél máris kell 48 textildarabka:




Az eredeti daraboknál annyival volt könnyebb dolgom, hogy a csíkos részeket nem külön varrtam, hanem nagy csíkos blokkokból, kis, kör alakú terítők kiszabása után estek le a sarkokon. (Hahh, bárhogy keresem, nincs róluk fényképem. Ez hogy lehet???)

Ma a csíkocskák összevarrásával kezdtem:


Kivasalva így néznek ki, miközben a "nagy" foltok kaptak egy vonalat a hátoldalukra:


Az átlók mellett kétoldalról varrva összehoztam a csíkos foltokat a simákkal (aztán felvágtam, levágtam a kiálló csücsköket, és szétvasaltam) :


Kirakóztam, és folytatva a varrást összeálltak a kis kezdőblokkjaim:



 Most erős keretezés következik, váltakozó színekben...


Folt. köv.




2014. február 4., kedd

Ebből mi lesz?

Megint megrendelés érkezett, egy szuper lelkes vásárló érdeklődött, hogy egy meskás cuccunkat továbbfejlesztenénk-e.
Már a válaszadás előtt turkálnom kellett a készleteim közt, és ezt a szép kupacot "összehordani":





A rossz hír az volt, hogy az eredetileg használt anyagok közül némelyik erősen megfogyatkozott, vagy éppen el is fogyott közben.
A jó hír pedig az, hogy mindegyiket tudtam valami erősen hasonlóval pótolni! Főleg, mert a megrendelő is elég rugalmas volt ahhoz, hogy ha még négy ugyanilyet nem tudok varrni:




akkor varrjak hat, új, majdnem ugyanilyet. Ezt már szeretem! Szerencsére a határidő sem túl szoros, így napról-napra foltolgatom majd össze őket. A szabást máris megkezdtem, tehát...


Folt. köv.