Oldalak

2011. június 29., szerda

Ez is kész



Az utolsó szélepántok felvarrásával ma teljesen elkészült a hamis foltos takaró. Az ágyunk nem is elég nagy hozzá, de azért még az volt a legjobb hely fényképezni.
Most végre megint saját ötleteimmel...

Folt. köv.

2011. június 28., kedd

Tervek és tények

Két hete (te jó ég, hogy repül az idő) szabadságon voltam, hat napot a varrószobámban tölthettem, minimális egyéb tennivalóimon túl.
Természetesen jó előre elterveztem, hogy miket is fogok megvarrni, be is vásároltam hozzá még előtte pénteken, ismét a Hunyadi utcából cipeltem haza egy kisebb kupac, kb. 10 méter anyagot, hazafelé még némi rövidárut is beszerezve mellé.



Első célom a hamis foltos takaró elkészítése volt, vagy legalábbis a steppelésen túl akartam esni. Ez utóbbi, mondjuk, sikerült is. Bár jóval több időmet és türelmemet vette igénybe, mint szerettem volna.
Zsuzsi barátnőmnek épp egy piros nadrágon dolgozunk, azt sikerült próbakész állapotba hozni, és a próbát is megejtettük.
A magamnak, e nyári megkeresztszülősödésünk alkalmára és a keresztelő helyére való utazáshoz tervezett, két nyári ruhám addig jutott, hogy beavattam az anyagukat, és kiválasztottam hozzájuk a szabásmintákat a Burdáimból.


A kék rózsásból ez a viszonylag sima fazon lesz:


A piros pöttyösből pedig ez:


Megengedtem magamnak némi luxust, hogy leendő Meskás árucikkekhez, pár gyerekruhához is vegyek anyagokat, emiatt aztán a pöttyösből is többet vettem, mert passzolt a többihez. Nem helyes kis párosítások?



A kék rózsás ruhához vett gombokról pedig kiderült, hogy az aranyos, kalózos anyaghoz is egészen jól passzolnak.


Varrásból ugyan nem fért bele annyi a szabad hétbe, mint szerettem volna, az anyagok azonban felülmúlták az elképzeléseimet, mert például a kalózosból már kiszabtam, amit elterveztem, aztán a maradékból még egy kis ruhadarab kijött, és Krisztinek is jut néhány értékelhető darab foltolni.
Ha végre kedvem szerint eljutok ezen szépségek folytatásához, a részletekkel...

Folt. köv.

Fekete bárány


Ez a táska bizony minden szempontból megfelel a címnek...

Barátnőm szülinapjára készült, mivel ő meg feketemániás, előszedtem egy zacskó fekete vastag szövetet, talán üléshuzat-maradéka, hogy hogy került hozzám, ki tudja már... :o)

De végre megtalálta az új életét!

Viszont teljesen sima fekete, az ugye nem az én műfajom, na meg snassz is, ezt a zöld mintásat viszont szintén szereti Célszemély, szóval egy kis csík mindkét oldalára, és a zsebek belül ebből készültek.


Az anyag önmagában nagyon jó választás, mert amilyen vastag, olyan puha, meglepően könnyű varrni, még a sokrétegű részeknél is.

De nehogy túlzásba essünk a dicséretekkel, azért hibái is vannak: eszméletlenül bomlik, szóval minden varrást szálazni kell (már akinek nincs szálvágós gépe), és bár jó a tartása, a laza szövés miatt nyeklik-nyaklik időnként a gép alatt... főleg, mikor a csíkokat applikálja az oldallapra az ember. Szóval van egy-két szépséghiba, amiket nem mutatok meg. :oP

De a teteje gyönyörűen áll:


Hogy ezen a képen nem látszik semmi? Hja kérem, ha a fekete bárány alagútba téved... Na jó, készült vakuval is egy, de nem kék a cipzár ám.


Belül megint új megoldás: faltól falig felvarrt zsebek, az egyik oldalon alacsonyabb, a másikon mélyebb, mindkét oldal különböző szélességeknél letűzve, így van méretes zseb zsepinek, tollnak, igazolványoknak, telefonnak, kulcsnak, sminknek vagy aminek csak kell.



Miután az egész szobát beborító fekete szöszöket és szálakat felporszívózom...

Folt. köv.








2011. június 27., hétfő

Július 1.

Fontos dátum lesz, mert akkor... hmm, sajnos nem árulhatjuk el előre, de nézzetek vissza mindenképpen aznap (pénteken)! :o)

2011. június 26., vasárnap

Hát tessék...

avagy Ti akartátok. :o)



Alcím: bolondgombák a gombabolondnak.



Betti barátnőm világgá megy, neki készült ez a példány. Mivel a gombákat és a békákat szereti, Zsuzsi felkutatta nekem Pest gyakorlatilag összes méteráru boltját, de sajnos az eredetileg kinézett Hunyadi-utcai zöld alapon gombás anyag (96-os) épp elfogyott. Viszont kitartó keresgélése révén talált nekem másik gombákat. (Lehet, hogy békákat előbb találtunk volna...)



Ez az anyag viszont talán túl kényes lett volna önmagában mindennap-hurcolós táskának, így kombináltam némi zölddel (ami B egyik kedvenc színe; no meg a lila, de az nem illett a krémszínhez és a piroshoz).





Azért igyekeztem minél több felületet gombásítani:





Itt egész jól szemrevételezhetőek a kis kalaposok:






Belülre plusz berendezés került, egy üvegtartó, a már megszokott cipzáras zseb, és kulcstartó mellé:






Igen, a bélés is a dizájner anyagból készült, hadd tengjenek túl a gombák. Bevallom szóról szóra úgy jártam, mint Lidércke-Dorka a csigás anyaggal...



A legújabb kütyü pedig a frissen beszerzett karabíner a kulcstartó komformosításához (színe narancssárga, B harmadik kedvence):





Na, elég extrém lett? :o)


Mert ha még nem, akkor elárulom, a sorozatnak még egyáltalán nincs vége!



Folt. köv.







:(

Kis kitérő a varrószobai és konyhai kreatívságok kellemes világából.

Annamari barátnőm kedves biciklijét pénteken délután ellopták az újpesti Tesco elől.
A megtalálás kicsi esélyét szeretném a magam módján javítani azzal, hogy megmutatom itt a képét, hátha valaki valahol összetalálkozik vele.
Kérlek, ha látjátok, szóljatok! Köszönjük!

2011. június 23., csütörtök

Az indák nem cakkosak...

ellenben roppantul tekeregnek, és kanyarognak!









De nem hagytam ám, hogy bevigyenek a sűrűbe, pedig nézegettem egy darabig, hogy akkor ezt most hogy is tűzzem a minta mellett... de megszavaztam, hogy ahhoz minimum Csokifolt - Áginak kéne lennem, szóval hagytam (a dagadt ruhát másra) a körvonalak követését, és csak lazán követtem a vonalakat némi hullámzó tűzéssel:








Ennek a táskának már rafináltabban álltam neki, szóval kis ügyeskedéssel már csak a pánt belső fele kellett a másik (kiegészítő) anyagból legyen, a tetejére még jutott az eredetiből:








Belül pedig a szériafelszerelés: cipzáros bevágott zseb, és kulcstartó pánt, halvány zöld rózsás anyagból:








Jöhet a következő!


Jöhet a következő...? :o)


Aki még nem unja, majd nézzen vissza, még egy ilyen fazon jön, de extrémebb anyagválasztással!


Szóval...



Folt. köv.



2011. június 20., hétfő

A tigris nagyon cakkos állat

Ezt akkor állapítottam meg, mikor az első, rendelésre készült hippitáska oldalaihoz steppeltem az anyagot a flízre.

A fazon szinte ugyanaz, külső zseb, ügyelve a tigris kikerülésére:



Másik oldal, még vadabb állatokkal:


Bélés, szintén cipzáras zsebbel:


És az új, egyre szebben sikerült tetőlap, ezzel már elégedett vagyok:


Mint már fentebb is látni, sajna a tigrises anyag kissé kevésnek bizonyult, de szerencsére akadt a talonban hozzá passzoló nadrág, amit azonnal szét is vágtam a nemes ügy érdekében. Viszonylag kevés helyre kellett az egyszínűt szabnom, igyekeztem is nem látható helyekre tenni, mint például a pánt belseje, meg a tetőlap.


A végeredmény pedig:



Most nekiesek a másik, Zsuzsi által választott textilnek, ugyanilyen táska készül belőle, de majd a minta miatt az arról készült fotókkal...

Folt. köv.







2011. június 19., vasárnap

Hamis foltos

Rendelésre készül egy új ágytakaró, visszatérő vevőnek, ha már a lánya olyan elégedett volt a lila takarójával.

Az ott már látott, egyszerű technikával, "csak" tűzéssel készül emez is. A fedőlapnak választott anyagban van a turpisság, hiszen foltmintásat nézett ki a leendő tulajdonos. Így aztán adta magát a tűzésminta is, biztosan jól fog mutatni, ha a foltok mentén steppelem össze a flízzel, és a hátlappal. Nem gondoltam végig, hogy mit veszek a nyakamba ezzel a döntéssel.
Tehát a munkamenet egyszerű, kiszabjuk a megfelelő méreteket. A steppelés miatt sosem árt néhány centit körben ráhagyni, még az én viszonylag nagy asztalomon sem lehet bármekkora anyagot szépen kiteríteni, és összetűzködni a rétegeket. Pedig ez a következő lépés, szendvicselni a három réteget (az alsót színével lefelé leteríteni, rá a flíz, aztán a színoldal, színoldalával felfelé), és biztostűkkel összetűzni az első szakaszt.






Aztán jöhet a tűzés. Én sima, nagy öltésekkel varrom, épp elég a megfelelő irányba forgatni az egész kupacot, és át-, meg átgyömöszölni a varrógépen, követve a minta foltjainak szélét.
Kicsit segít, hogy a minta ismétlődik, így először is a teljes szélességen végigfutó vonalak mentén szakaszokra osztottam a nagy darabokat.



Ilyen dekoratív lesz a tűzéstől:


Ha elkészül mindkét fele, és elérek az összevarrásig...

Folt. köv.

2011. június 18., szombat

Harmadik...

kedvenc színem a ribizlipiros:


Úgy látszik a nyarat már csak a piros jellemzi legjobban! :o)


A ribizli ezúttal zabpehellyel dúsított piskótaalapon, citromos krém tetejébe potyogott... nyimmnyammnyáááár!


Folt. köv.



2011. június 16., csütörtök

Másik kedvenc színem...

a cseresznyepiros







vagy bordó





felhasználóbarát változat






rizsfelfújtra szórva, némi halvány sárgásfehérrel (bolti volt a tojás)






és végül fogyasztásra készen









Küzdök a tigrises táskával, mert kicsit kevés az anyag, de majd azzal...




Folt. köv.




2011. június 14., kedd

Hippitáska

Végre ideérek a fortélyos táskáról készült képekkel is! :o)

A fortélyos elnevezést azért kapta, mert Zsuzsim Zsuzsi barátnőjének meglévő táskájáról kaptam mórickarajzot, amin minden méret pontosan fel volt ugyan tüntetve, sőt formák is ábrázolták, hogy is kéne majd kinéznie a végén, de bevallom az igazat, hónapokig csak nézegettem, emésztgettem, vakartam mellé a fejem, és nem nagyon akarózott belevágni. Közben próbáltam kibogozni részleteket, hogy akkor ez az eredetin hogy is volt?!

Utólag elismerem, a rajz teljesen pontos, és érthető volt (talán csak a végleges forma volt megtévesztő...), a megoldás annyi volt a megértéséhez, hogy bele kellett vágni az anyagba, és menet közben adták magukat a következő lépések.

A teteje cipzáros nyílása nem volt feltüntetve, gondoltam, majd megoldom én tök egyszerűen a befordított rész aljához varrva a cipzárt.

Nos a papír, a fejemben az ötlet, sőt még maga a valóság is elbírta az elképzelést, de végül kibontottam, és külön ellipszis alakú teteje-lapot kapott, mert sem a kinézete, sem a használhatósága nem ütötte meg a mércét.

Itt jönnek az előtte-utána fotók:



Az anyag még nem a megrendelt táskáké, de muszáj volt próbavarrást végezni, nehogymár a megrendelő anyagait rontsam el... Így esett a választás a nagyon erős színű, nagyon tarka függönyanyagra. Meg kell mondjam, odavagyok érte, de máris a meskán vár új gazdára, mert a javítás után végül teljesen pofás darab lett.
Zsuzsi kérése volt kívül és belül is egy-egy cipzáras zseb. Mivel kívül azért igazán a bevágott zseb mutat jól, hát azt varrtam, sokkal egyszerűbb volt, mint emlékeztem rá:



Ilyen amikor a varróasztalon lóg:


Ilyen, mikor meska-fotózáshoz pózol:






Mint a lógós képből látható ez nem egy kicsi táska... a méret pontos leírása: minden belefér, aztán még bele lehet gyömöszölni ezt-azt... :o)

Magával ragadott a forma, szóval előbb a kért változatokkal, aztán szabadon csapongva, de jön a sorozat!!!

Folt. köv.












Folt. köv.